Kalkuláció a gyorscsatos testheveder megtérülésére
A következő blogcikkünkben a gyorscsatos és a hagyományos bujtatós csattal szerelt testhevederek közötti különbségeket mutatjuk be Nektek egy kis kalkuláción keresztül, illetve videó formájában is megláthatod a különbséget.
Mi a különbség? Miért jó vagy éppen nem? Milyen a megtérülése? Ezekre a kérdésekre is választ adunk most Nektek.
Nagyon sokat szoktunk róla beszélni, hogy amikor kiválasztunk egy eszközt, akkor figyelni kell magára kialakításra és az olyan apró dolgokra is, mint például, hogy milyen csattal van szerelve. Ez nagymértékben befolyásolja az árat, azonban figyelembe kell venni azt is, hogy ez, hogyan térülhet meg.
Most egy egyszerű példán fogjuk szemléltetni a különbségeket egy gyorscsattal és nem gyorscsattal szerelt testheveder között. Ezeken átlagosan 3-4 csat és körülbelül 15-20 ezer forint nettó árkülönbözet van.
Szóval felmerül a kérdés, hogy megéri-e a drágább terméket választani, illetve, hogy hogyan tudjuk ezt átfordítani termelékenységbe. Az egyik dolog, amit figyelembe kell venni, hogy minél bonyolultabb, nehezebben használható egy eszköz, annál kisebb az esélye arra, hogy a munkavállalónk azt használni fogja. Főleg, hogy hagyományos bujtató csat használata nehezebb, időigényesebb, plusz sokkal problémásabb a méretre állítása.
Ez mind-mind olyan dolog, főleg a mai rohanó és magas stresszfaktorú világban, ami által a munkavállalót lényegében ösztönözzük arra, hogy ne használja az eszközt.
Példák
De ezek mellett nézzünk egy kicsit konkrétabb számpéldákat, hogy hogyan is néz ki ez a gyakorlatban?!
Vegyük egy dolgozóra vetítve a testheveder fel-, valamint levételt. Egy gyorscsat összecsatolása és méretre állítása, illetve egy hagyományos, bujtatós létracsatnak az összecsatolása és méretre állítása között körülbelül 20 másodperc van.
Ez egy testheveder esetében, miután 3-4 csat helyezkedik el rajta 60-80 másodperc, minden egyes felvételnél, illetve levételnél.
Számoljunk azzal, hogy a munkavállaló naponta kétszer veszi fel, illetve le az eszközt. Ez mindkét esetben 160, vagyis egy nap 320 másodperc, így több mint 5 perc, amit bukunk.
Ez egy átlagos munkahétre vetítve már meghaladja a 26 percet, közelít a 27-hez. Vagyis egy átlag 22 munkanapos hónapban eléri a 7040 másodpercet, ami 117 és 1/3 perc, tehát közel 2 órát veszít egy hónapban csak azzal, hogy le és felveszi a testhevedert.
Most ezt kicsit nézzük meg gazdasági oldalról is. Jelenleg Magyarországon a minimálbér egy 8 órás munkavállaló számára nettó 197.106 Ft. Ez bruttó oldalról a munkaadó által fizetendő összes járulékkal együtt 334.932 Ft egy hónapba.
Ez 22 munkanapra levetítve napi 15.224 forint, ami azt jelenti, hogy a kettő óra alatt, amit veszítünk 3806 forint munkabért fizetünk ki egy hónapban csak azért, hogy ő egy olyan eszközt használjon, amit még nem is szeret.
Ha visszatérünk a kiinduló ponthoz, hogy 15-20.000 forint körül van a különbség, nagyon könnyen kiszámolhatjuk, hogy körülbelül 5-6 hónap alatt megtérül a jóval magasabb komfortfokozatot nyújtó, jobb eszköz és a gyengébb közötti különbség. Ezt fontos figyelembe venni, főleg úgy, hogy ha azt nézzük, hogy ezekkel az eszközökkel úgy kell számolnunk, hogy 5-10 évig használhatók vagy egyes részei lehet, hogy akár korlátlan élettartammal rendelkeznek.
Tehát ez is egy olyan nagyon fontos gazdasági szempont, amit figyelembe kell venni, ugyanis a már kiszámolt félév letelte után lényegében már csak termel nekünk az eszköz. Bár minimálbérrel számoltunk, ha magasabb bére van a munkavállalónak (és azért tudjuk, hogy ennél magasabb bérek vannak jelenleg), akkor még gyorsabb a megtérülése az eszköznek.